Illik kedd délben
Heti örömökkel jönni? 🙂 Csak akkor olvass, ha igen! Igaziból
annyi de annyi örömöm volt, hogy nem volt időm írni, szóval ez
csakis örömet jelent. Eredetileg az volt a tervem, hogy az e
Heti örömöket elsumákolom, nem volt túl sok időm és kedvem
írni. Gondoltam, hogy úgysem veszi észre senki, itt a hosszú
hétvége, mindenki megy jobbra meg balra. Aztán megláttam, hogy
Heti örömök nélkül is többen meglátogatták az oldalam tegnap,
és akkor megesett a szívem. Valaki várja a Heti örömöket minden
hét elején, a százvalahány Heti öröm bejegyzéssel már egy
szokást alakítottam ki, melyért felelősséggel tartozom! Szóval
Kolos délutáni alvásideje most a Heti örömök írásáé! Egy
rövidé, mert az alvásidő sem szokott túl sok lenni.
🙂 

♠ Nyár van, június, békadal, eper, cseresznye, hosszú nappalok,
dinnyeevés a teraszon, Balaton, nyaralás, zápor…Nekem ők
ugranak be a nyár szóra. Két és fél hónap múlva indulunk
Ciprusra! Egyre izgatottabbak vagyunk. Addig is úgy vészeljük
át a nyarat a panelben, hogy szinte semmi időt sem töltünk
bent. Vannak kertes házban élő barátaink, szép sorban
meglátogatjuk őket, valamint tervezünk az én családomnál időzni
vidéken. Az itteni napokon pedig kint piknikezünk, játszótéren,
parkokban, strandon bóklászunk, amit szerencsére Kolos is
nagyon élvez úgy tűnik. A kritikus meleg órákban behúzódunk,
Kolos (jó esetben én is) ilyenkor alszik, de délután már
szedjük is a sátorfánkat. Amúgy van egy kis felfújható
babamedencénk, amit eddig nem üzemeltünk be, hiszen még ülni
sem tud, de ami késik nem múlik. Vészhelyzet esetén néha én is
belepréselem majd magam a szomszédok szórakoztatására 🙂
Valószínűleg ez az utolsó nyarunk itt a
lakótelepen
, jövő ilyenkor, ha minden jól megy, már a
saját kis udvarunkban mi leszünk a haverok, akik kertes házban
laknak 🙂 Nagyon várom, hogy házban éljünk, de biztosan meg
fogom siratni az itteni életet is. Olyan szép volt, és
olyan boldogok voltunk, amikor megvettük ezt a kis lakást, hogy
azt sosem felejtem el.
Szóval lakótelepen vagy házban,
akármekkora medencében, de boldog nyarat kívánok!

♠ Tudom már miért is kellett, hogy ma írjak Heti örömöket!
Említettem már ugye, hogy Szabi egyetemre készül? A pontok
miatt újra kellett érettségiznie matekból, és ma reggel
derült ki, hogy 98 %-os matekérettségit írt
!!! Hogy
képes erre valaki matekból??? Művészlelkem levegőért kapkod, de
nagyon büszke vagyok a zseni férjemre. Persze ez csak egy
érettségi, de én tudom, hogy ő nagy fej, és lazán túl lesz az
egyetemen, és ha a kapcsolatunk is kibírja, akkor ugyanilyen
büszke leszek rá négy év múlva is a diplomaosztón!

♠ Megtartottam az első gyerekjógát a Namaskar Jógastúdióban! Összesen két
kislány volt, de ez nem gond, ez az első alkalom volt
mindenféle marketing nélkül. Könnyű sem volt megoldani a
délelőttöt, Szabira hagytam Kolos, tejet fejtem, izgultam is
miattuk, de ez a kezdet, és innentől kezdve minden könnyebb
lesz. Érzem, hogy jó helyen vagyok, jó időben és ezt most nem
kell feladni. Bármi, ami közelebb visz a jógához, az
nekem öröm
.

♠ Tegnap családosan futottunk! Szabi is fut pár hete és
kipróbáltuk, hogy milyen együtt futni. Ez egy új élmény a kis
családunknak, felváltva toltuk a babakocsit. Amúgy ez a hétvége
abban volt egyedülálló, hogy végre voltak közös, jó
programjaink, melyek nem fulladtak sírásba, katasztrófákba.
Kolos sokkal nyitottabb lett az idegenek felé, meg egyébként
mindenre. Egyik nap az öcsémékkel bandáztunk, tegnap pedig a
keresztfiamékkal játszótereztünk, sétáltunk, nagyon jó hétvége
kerekedett, és nekünk Szabival már nagyon kellett ez a sok jó
élmény. Egyik nap a héten kiültünk este a teraszra, mint régen,
és rájöttünk, hogy bizony mióta megvan Kolos
eltávolodtunk egymástól
. Kettesben a teraszon ülve
szinte feszélyezve érzetem magam. El is határoztuk, hogy jobban
odafigyelünk magunkra, táplálkozunk a múltból és kihozzuk a
legjobbat ebből az időszakból is.

♠ Kolosról pedig nem tudok mást írni, mint hogy egyszerűen
imádom, rajongok érte. A héten féléves lett, és nagyjából öt
hónapos kora körül megváltozott minden. Ő is, én is. Azt hiszem
nekem ennyi idő kellett, hogy megtaláljam magam az
anyaságosdiban, mostanra összeszoktunk.
Csodálatos kicsi pasika, és vele lenni a legnagyobb boldogság.
Mostanra azt kell mondjam, hogy olyan az anyaság és én
is olyan anya vagyok, amilyennek korábban elképzeltem
.
Forgolódik mindenfelé, rosszalkodik, nagyon sokat “beszél”,
igazi kis vigyorgó csalafintaság. A többit majd a babanaplóban!
🙂

Biztos kihagytam valamit, de mennem kell, hamarosan úgyis
vasárnap, hisz már kedd van, bőven benne vagyunk a hétben, de
azért …

Szép hetet kívánok!

Gabi 

Leave a Reply